Millenniumi emlékbélyegek
Válogatás a Magyar Posta Rt. 2000. és 2001-évi sorozataiból
A Magyar Posta mindig híres volt izléses bélyegsorozatairól, úgy a 'hétköznapi' mint az 'ünnepi' sorozatok esetében. Ha eltekintünk azoktól az időktől, amikor politikai erők határozták meg azt, hogy mit kell ünnepelni, gyakran valóban művészi képsorok születtek. Azt már kevesebben tudják, hogy külföldön, pl. Angliában is dolgoznak magyar bélyegtervezők, olyannyira híressé vált a magyar izlés és szaktudás ebben a műfajban. Így tehát még néhány jólsikerült külföldi bélyeg mögött is lehet, hogy magyar tervező húzódik meg.
Emlékbélyegeink visza nem térő eseményeket örökítenek meg az utókor számára. Örüljünk amíg szükségünk van a bélyegekre a hagyományos levelezésnél és el nem veszítik azok jelentőségüket az elektronikus levelezés korszakában.
Igaz, senki nem fogja megakadályozni a jövőben sem, hogy elektronikus leveleinkhez is csatoljunk művészi rajzokat...
Millenniumi történelmi bélyegsorozat 2000/2001
A magyar Millennium alkalmából számos filatéliai különlegességgel örvendeztette meg a magyar Posta Rt. a levelező közönséget és a bélyeggyűjtőket egyaránt.
A 2000. augusztusában megjelent Magyar Millennium I-II, majd a 2001-ben megjelent III-IV kisívek a magyar történelem államalapítás óta eltelt tíz évszázadának kiemelkedő eseményeit és számos művészeti alkotását tárta elénk. A kisívek 2000-ben és 2001-ben megjelenő bélyegképein Svindt Ferenc montázstechnikával készített alkotása napjainkig mutatja be jeles elődeinket, kultúránkat és történelmünk sorsfordító eseményeit.
A bélyegképek motívumai több esetben az ívszélen teljesednek ki, melyet további illusztrációk díszítenek.
Történelmünk ábrázolása ezekben a képsorokban nemcsak dekoratív, de egyben értékes mementó is. Hiszen kinek jutnak gondolkodás nélkül eszébe olyan nemmindennapi nevezetességek mit a sárospataki vár, stb. stb.
Találónak és egyben biztatónak tartjuk, hogy a sorozat gyermekarcokkal végződik, hiszen övék a jövő...
A sorozat első, Szent Istvánt és Szűz Máriát ábrázoló képét kinagyítottuk. Ebből látni a gondos és sokrétű grafikák teljes együttesét és a négy képsoron egész történelmünket.
I. Szent Istvántól... Hunyadi Lászlóig:
Az I. sz. kisív ábráin felismerjük Szent István alakját a királyi trónon, egyik kezében az országalmával a másikban a jogarral. A másik ábrán szintén őt látjuk az apostoli kettőskereszttetel, egy korabeli dokumentumon a kézjegyét, Szent Imre arcát, és az egész kép hátterében Szűz Máriát a Kisdeddel. A követekező részben Szent Lászlót látjuk kihúzott karddal és pajzsán az Árpád-ház címerével. A következőn Árpád-házi Szent Erzsébetet és a háttérben a thüringiai Wartburg várat. A következőn Zsigmond királyt és a Kolozsvári fivérek egyetlen fennmaradt, a prágai vármúzeumban található Szent György-lovasszobrát, végül az utolsó képen Hunyadi Jánost látjuk Kapisztrán Szent Jánossal, valamint a déli harangszót szimbolizáló haranggal.
II. Mátyás királytól... Pázmány Péterig (ellenreformáció):
A II. kisíven felismerjük az ország művelségéért sokat tevő Mátyás királyt, a Buda-i várat, a következő részben a Zrínyi Miklóst, a Szigetvár-i hőst, aki a vár ostrománál vesztette életét és a török szultánt. A következő bélyeg is még a török elleni harcokat ábrázolja. A következő rész Erdély aranykoráról szól, t.k. I. Rákóczi György és Lórántffy Zsuzsannak arcképeivel és a Bibliával. Az ötödik bélyeg ebben a sorozatban Pázmány Pétert ábázolja a Hittudományi Főiskolával és a bécsi Pázmáneummal.
III. Rákóczi Ferenctől... Deák Ferencig (a kiegyezés kora):
A III-as számú kisív bélyegképeinek fontosabb motívumai: a sárospataki vár, II. Rákóczi Ferenc portréja, Rákóczi ezüst forintja, „Manifestum”-ának részelte, és zászlaja, Zrínyi Ilona portréja, Munkács vára, a Pannonhalmi Apátság épülete; a nemesi testőrség lovasa és Mária Terézia portréja, a
nemzetiségek ábrázolása, Erdély címere; Széchenyi István portréja, a Lánchíd, a Himnusz kézirata, a balatonfüredi kikötő, a Magyar Tudományos Akadémia épülete, az „Árvízi hajós” dombormű részlete, Liszt Ferenc portréja, a Herendi Porcelánmanufaktúra épülete; Kossuth Lajos és Görgey Artúr alakja, a Nemzeti Múzeum és a pécsi dóm épülete, a márciusi ifjak, a Nemzeti dal részlete, a Kossuth-címer; Arany János portréja, Csontváry Kosztka Tivadar: A magányos cédrus c. művének részlete, a Parlament épülete, Al-Duna szabályozása,
a fiumei kikötő, az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország címere, a Millenniumi Földalatti Vasút.
IV. Az I. világháborútól is Trianontól... a mai napig (a független államiságig):
A IV-ik kisív főbb motívumai a következők: az első világháborúra és a trianoni békeszerződésre utaló képek, az országtérkép, az Ómagyar Mária-siralom részlete, Bartók Béla portréja; Szentgyörgyi Albert alakja, a Budai Vár, Babits Mihály portréja, a technika vívmányai; a második világháború képei, a Lánchíd, Apor Vilmos püspök portréja, a második világháború névtelen áldozatai; az 1956-os forradalom és szabadságharc képei, Kodály Zoltán portréja; a vasfüggöny darabja, "jövőkép", a millenniumi zászló, a Sevillai
Világkiállítás magyar pavilonja és az 1938-as Szent István bélyegsorozat 30 filléres címletének részlete.
Végül nem kell magyarázatot fűznünk az alábbi a Szent Korona különbélyeghez sem. Ez az emlékbélyeg 2001 Ft névértékkel került forgalomba és kétségtelenül a leglátványosabb tagja a kiadványoknak. A korona ragyogó arany dombormű-nyomással készült, ami önmagában is már egy ritka nyomdatechnikai eljárás.
A bélyegen félköralakban a magyar és idegen városok/helységek/országok nevei olvashatók, ahol a Szentkorona az elmúlt ezer esztendő folyamán rövidebb-hosszabb ideig volt található.
Ezek voltak:
Székesfehérvár-Ausztria-Csehország-Erdély-Buda-Visegrád-Esztergom-Komárom-Bécsújhely-Sopron-Pécs, Rákosmező-Csontmező-Tokaj, Pozsony-Bécs, Prága-Zólyom, Kassa, Eperjes, Ecsed-Trencsén-Linz, Passau-Köpcsény, Győr-Ungvár-Eger, Gyöngyös-Debrecen, Szeged, Nagyvárad-Arad, Lugos, Karánsebes, Orsova-Veszprém, Kőszeg, Velem-Mariazell, Mattsee-Augsburg, Frankfurt-Fort Knox-Budapest.