A Pax Romana híreiből (12)

"...vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!"

Mécs László


In Memoriam Dr. Békés Gellért OSB

Ismét egy nagy hitű és formátumú, hűséges magyar lélekkel lettünk szegényebbek.

Dr. Békés Gellért OSB teológus professzor, bencés szerzetes, életének 85. évében, 1999 július 29.-én, ausztriai pihenése színhelyén váratlanul elhunyt.
Gellért atyát nem csak bencés rendtársai gyászolják, de az az óriási közösség is, amelyet mint a Pax Romana mozgalom moderátora, évtizedeken keresztül megszólított.

Életének főbb állomásai:
1915 január 3.-án született Budapesten
1938 szeptember 11.-én szentelték áldozópappá
1940-ben Rómában szerezte meg a Szent Anselm Egyetemen teológiai diplomáját és doktorátusát.
1940-1945-ig gimnáziumi tanár Pannonhalmán
1946-1992-ig a római Szent Anselm és Szent Gergely Egyetemek professzora
1957-1991-ig a külföldön élő bencés rendtársainak előljárója
1992-ben hazatért Pannonhalmára, ahol a Pannonhalmi Területi Apátság általános helynökeként működött és folyamatosan tanított a Pannonhalmi Szent Gellért Hittudományi Főiskolán, továbbá a Kalazantinum Piarista Hittudományi Főiskolán, egészen haláláig.

40 éven át főszerkesztőként adta ki a "Katolikus Szemlé"-t, a külföldi magyarság szellemi és lelki táplálékát, amelyet mély lelkisége, nagy tudása és az ökuméne elkötelezett, harcos szószólójának és lelkes buzdítójának lelkülete hatott át.

A külföldi Magyar Pax Romana Mozgalom leki atyja volt a szó szoros értelmében, sok évtizeden át. Felejthetetlen homíliái, magasszárnyalású előadásai, veretes szép magyar beszéde, magas színten átadott lelki, szellemi inspirációt jelentettek a nyugati fiatal katolikus értelmiségiek számára.
Az 1991-ben Magyarországon is újjászerveződött "Magyar Pax Romana Fórum" hűséges támogatója és mindvégig lelkes, aktív résztvevője maradt egészen haláláig.

[Aki ismerte, bizonyára emlékszik türelmes természetére, amikor konferenciákon előadók vagy felszólalók olykor valóban 'meredek' féligazságokat hirdettek, ő csak csendben figyelt.... majd amikor már kimerült a szónok felállt, és szelíden, egy-két mondatával, hitelesen helyükre tette az elhangzottakat...]

Talán kevesen tudják, hogy verseket és lelkiségi könyveket is írt. Méltó búcsúként hadd idézzünk "Sorsom az Isten" c. verseskötetéből:

Csillaghullás

Csillaghullás, nyárvégi éjszaka,-
szemembe villan szemed csillaga.

Fény száguld át a néma téreken,-
tán engem is elnyel a végtelen?

A szédült űrben csillagtűz kering,-
ki adja át nékem békédet megint?

Hová hull izzó csillagod velem?
nem több-e csönded, mint e szüntelen

kábult kerengés, tündöklő futam?
Hát nincs menekvés, nincs többé utam

hozzád, te csillaggyújtó szerelem,
kiben föllángol minden, s elpihen.

Erőd egyre titkosabb mélybe von:
beléd hullok, te végső nyugalom.

1968


Isten legyen Veled Gellért atya!

Csak remélni tudjuk, hogy munkád folytatói ugyanolyan lelkülettel és odaadással szolgálnak majd, mint ahogyan Te tetted!


Békés Gellért atya egyik utolsó tanulmánya: "A Lélek Erőterében" címmel a Vigiliában jelent meg 1998-ban és a Web-en is olvasható: http://communio.hcbc/vigilia/9806bek.html.

vissza a tartalomjegyzékhez
vissza a címlapra