A műszaki sajtóban évek óta jelennek meg hírek újszerű műholdak bevonásáról a földkörüli telekommunikáció szolgálatába (Irisz, Teledisc, stb. projektek). Néhány hónappal később azután apróbetüs cikk közli, hogy a projekt vagy teljes fiaskó lett, vagy lényegesen szerényebb célkitűzéseket jelöktek ki annak.
Műholdhasználatnál egy alapvető műszaki paraméter a jel "átfutási ideje." Hagyományos "GEO" (Geostationary Earth Orbit) TV-műholdak földünktől 35 000 km távolságban, földünköz viszonyítva állandóan azonos helyzetben köröznek. A TV-jelek átfutási ideje a műholdtól a földig 0.12 másodperc. TV-jeleknél ez nem zavar, mert az egész adás ennyivel eltolódik, így ezt mi nem vesszük észre.
Az egyik megoldást az u.n. LEO (Low Earth Orbit) műholdak jelentik. Ezek csak néhányszáz kilométeres magasságban köröznek. Ennek következtében azonban rendszeresen eltűnnek a horizon mögött, így több műholdra van szükség, hogy állandó kapcsolatunk legyen legalább egy műholddal a folyamatos információáramlás céljából.
Egy másik probléma kétirányú kommunikáció estén az eltérő műszaki adottságok a felhasználó és a műhold irányába, ami korlátokat szab a jelek átviteli lehetőségeinek. Az adó-vevő antennák nagysága, a sugárzási energia, stb. lényegesen eltérnek egymástól és ebből kifolyólag az átvitel költségei is, melyek főleg a műhold irányába magasak.
Fentiek alapján nem meglepő, hogy első lépésként nem a LEO, hanem a már meglévő GEO műholdakra alapozott kompromisszumos megoldások a leg előrehaladottabbak. Az Egyesült Államokban a "DirecPC", majd Európában Philips 1998-ban a CeBit kiállításon bemutatott prototípusai már jelezték a fejlődés irányát. Az ezévi IFA-99 kiállításon pedig bemutatták az Európában első, már ma megvásárolható Internet hozzáférést megfizethető árkategóriában, éspedig az Eutelsat Kopernikus műholdján keresztül.
Az augusztusi berlini "Funkausstellung IFA-99" kiállításon a látogatók meggyőződhettek egy nem túl költséges műszaki megoldásról, mely már ma üzemképes és megrendelhető. Azokra a telekommunikációs műholdakra épül (EUTELSAT) amelyek 35 000 km távolságban már a helyükön vannak. Az átfutási idő problémája ezeknél természetesen fennáll, de több Internet- alkalmazásnál ez nem játszik szerepet.
Amit a német STRATO cég bemutatott azok a következő változatok voltak:
1.) Híradók, hírlevelek, Web-magazinok, szoftverfrissítések, zeneszámok, stb. átjátszása gépünk merevlemezére szolgáltatónkon keresztüli megrendelésünk alapján. Itt nyomatékosan meg kell jegyeznünk, hogy rendeléseinket szinte byte-okra pontosan kell meghatározni. Földi hálózatokon ugyanis a kézbesítő technológia egyszer már megbukott, mert a hírszolgáltatók reklámokkal tömték tele küldeményeiket (!). Ennek következtében a gépek merevlemezei a legrövidebb időn belül megteltek és a rögzítésre alapozott vétel megállt.
2.) Kétirányú forgalom saját adó nélkül: visszirányba telefonkábelen, valamint a hagyományos szolgáltatón keresztül fut a kommunikáció. Két példa:
2/a) DirecPC a Hughes-Olivetti csoporttól; a kliens felé 400 kbps adatátviteli sebességet garantálva;
2/b) SkyDSL (STRATO) 400-4000 kbps az ügyfél irányába;
3.) Kétirányú, modemnélküli kapcsolat, saját adóval 90 cm-es parabolaantennábval. Több német cég szállítja, általában mint teljes megoldást, minden kellékkel együtt.
Oka ennek egyrészt, hogy a technológia rendkívül gyorsan fejlődik -a műhold megrendelése és üzembe helyezése között pedig évek telnek el- másrészt, hogy műbolygó-hálózatok műkődtetése óriási tőkét igényel, melynek megtérülése igen bizonytalan főleg, ha a szintén fejlődő földi hálózatokkal is versenyezniük kell.
Telefonbeszélgetgésnél a kétszer 0.12 másodperc már zavaró főleg, ha beszédünknek többször kell megtenni ezt a távolságot.
Ideális lenne tehát, ha a műholdak pályái sokkal közelebb lennének földünkhöz.
Az eddig tervezett LEO-projektek igényei több tucat műholdtól egészen többszáz műhold bevetéséig terjednek. Műszakilag mindez lehetséges, de szükségtelen mondani, hogy ez óriási tőkét igényel, még akkor is, ha egy hordozórakétával egyszerre több műholdat is sikerül helyére juttatni.
SkyDSL
Részleteiben fentiek a következőket teszik lehetetővé:
[Műhold: Eutelsat Hot Bird I. (13 fok kelet), 11,489 GHz, widebeam, lásd alsó kép]
[Műhold: Eutelsat Hot Bird III. (13 fok kelet), 12,226 GHz, widebeam, lásd alsó kép]
Hardver és szoftver a TELES cégtől.
[Műhold: Eutelsat Kopernikus (28,5 fok kelet)]
[Műhold: Eutelsat W3 (7 fok kelet) 12 ghz, widebeam]
